Az új Áfa tv. (2007. évi CXXVII. tv.) 2008.01.01-ei hatálybalépése óta széles adózói körben került bevezetésre a fordított adózás intézménye.

Az Áfa tv 142. § (1) bekezés a,-h, pontjai határozzák meg, hogy mely termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás esetén kell a fordított adózás szabályát alkalmazni, azaz - az általános szabályoktól eltérően – mikor lesz a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője az adó megfizetésére kötelezett.

A kezdeti értelmezési nehézségeken sokat segített a törvény 2008.05.01-től hatályos módosítása, illetve az adóhatóság honlapján közzétett számos tájékoztató, magyarázat, ennek ellenére még mindig sok esetben okoz gondot bizonyos helyzetek megítélése.

A teljesség igénye nélkül néhány, még mindig gyakran előforduló hibára, vizsgálandó körülményre szeretnénk felhívni a figyelmet.

-         Minden esetben nagy figyelmet kell fordítani annak tisztázására, hogy a fordított adózás személyi feltételei fennállnak-e. (Az érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint egyiknek se legyen olyan az Áfa törvényben szabályozott jogállása, mely alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.)

-        Ingatlanértékesítés (Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j, k,) esetén mindig tisztázandó, hogy az értékesítő adóalany élt-e az Áfa tv. 88. §-a szerinti választási jogával (adókötelessé tétel), hiszen ezen körülmény jelentősen befolyásolja a számlázás módját.

-        Szolgáltatási lánc esetében minden egyes szolgáltatásnál külön-külön meg kell

vizsgálni, hogy a fordított adózás feltételei fennállnak-e. Ha egy alvállalkozói láncban szereplő egyik fél nem is felel meg a fordított adózás személyi feltételeinek, a lánc többi szereplője között megvalósuló szolgáltatások még a fordított adózás hatálya alá tartozhatnak.

-         Különös figyelmet kell fordítani az alanyi adómentes alanyok olyan ügyleteire, amelyekben az Áfa tv. 193. § (1) bekezdés a, pontja alapján az adóalanyok nem járhatnak el alanyi adómentes minőségükben.

-         Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b, pont hatálya alá kizárólag építési- hatósági engedélyköteles ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, vagy egyéb megváltoztatására irányuló építési-szerelési, vagy egyéb szerelési tartalmú szolgáltatások tartoznak.

-         Az összetett ügyletek esetén nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a felek szerződése elsődlegesen mire irányul. A mellékügylet mindig osztja a főügylet adójogi sorsát. Soha nem a szerződés elnevezését, hanem annak tényleges tartalmát kell vizsgálni. Az adójogi megítélést az egyes ügyletek tartalma - a ügyletek értékétől függetlenül - határozza meg.

-         Egy szerződésbe foglalt több szolgáltatásnyújtás esetén – az összetett ügyletekhez hasonlóan – az alárendelt járulékos szolgáltatás osztja a főszolgáltatás adójogi sorsát. A mellérendeltségi viszonyban álló szolgáltatásokat azonban önmagukban külön-külön kell értékelni.

-         Felszámolás, vagy más fizetésképtelenséget jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt álló vállalkozás tárgyi eszközének értékesítése esetén, a piaci árat tekintve 100.000 Ft-nak megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén a fordított adózás szabályainak alkalmazásakor a 100.000 Ft-os összeget jogügyletenként kell értelmezni.

A feketegazdaság visszaszorítása és a törvényesen működő termelők, kereskedők érdekeinek védelme miatt a Kormány adótörvény változtatási javaslatai között szerepel – többek között – a fordított adózás alkalmazásának bevezetése a mezőgazdasági termékek körében is.

A folyamatban lévő változások és a fentebb felsorolt tények továbbra is nagy körültekintést követelnek meg az adózóktól, könyvelőiktől az egyes ügyek értelmezése, számlázása és könyvelése tekintetében is.