Ezentúl kétféle jellemzően nem pénzbeli juttatást különböztetünk meg:
•    béren kívüli juttatásokat,
•    béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat.

A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa után a munkáltatónak (kifizetőnek) kell 16 százalék személyi jövedelemadót fizetnie. E juttatásokkal összefüggésben más közteher-fizetési kötelezettség nem keletkezik.

Az e körbe tartozó juttatások a következők:

•    üdülési csekk juttatása vagy kedvezményes üdültetés évente a minimálbér mértékéig,
•    az étkeztetés jegy havonta 18 ezer forintig
•    a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalt támogatás, évente legfeljebb 300 ezer forintig,
•    az Internet-használat biztosítása vagy az Internet-számla megtérítése havi 5000 Ft értékhatárig,
•    az iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30 százalékáig,
•    a helyi utazási bérlet juttatása,
•    az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig,
•    a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem évente a minimálbér 50 százalékáig,
•    a munkáltató hozzájárulása az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50 százalékáig,
•    a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztára/önsegélyező pénztárba havonta a minimálbér 30 százalékáig,
•    a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe havonta a minimálbér 50 százalékáig.

A béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások értékének 1,19-szorosa után a kifizetőnek a 16 százalék személyi jövedelemadón felül 27 százalék egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége keletkezik.

E juttatások az alábbiak:

•    a kifizető hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel,
•    a cégtelefon használata,
•    a csoportos életbiztosítás,
•    a reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része,
•    reprezentációnak nem minősülő vendéglátás (részt vevő magánszemély utazási és szállási költsége, neki nyújtott étel-, italszolgáltatás) költsége, ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személy által szerzett bevétel,
•    a kifizető által jogszabály alapján a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (például önkormányzati rendelet alapján rászorultságtól függetlenül ingyenesen adott utazási bérlet),
•    a minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű reklámcélú vagy egyéb, adómentesnek és üzleti ajándéknak nem minősülő juttatás (például szóróajándék),
•    a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész.

A korábban természetbeni juttatásnak minősülő jövedelmek harmadik csoportjába a béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások tartoznak. Ezek az összevont adóalap részeként adóznak, vagyis 27 százalékkal felbruttósított értékük után a magánszemély adózik 16 százalékkal. A magánszemély és a juttató tb-terheit a felek közötti jogviszony határozza meg.

Ilyen juttatások például:

•    munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján adott magánnyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
•    művelődési intézményi szolgáltatás (pl. színházjegy, kulturális célú utalvány),
•     a munkáltató által minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás,
•    a munkáltató által – minden munkavállaló számára megismerhető belső szabályzatban – meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás,
•    sporttevékenységhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás,
•    a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás,
•    a kifizető által ingyen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás akkor, ha a kifizető a tb-nyugdíj-törvény szerint nem foglalkoztatója a juttatásban részesülő magánszemélynek.

A kifizető fizeti meg az adót a nyeremény, a vetélkedő díja, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem után.  Az egységes 16 százalékos adót ezekben az esetekben is az adóalap 1,19-szorosa után kell megfizetni.

Forrás: Apeh.hu