I.    Személyi jövedelemadó és társadalombiztosítás

Szuperbruttó változások, adójóváírás kivezetése, elvárt béremelés

Változik a szuperbruttó, azaz adóalap-kiegészítés rendszere. Jövőre csak a havi 202 ezer forintos jövedelem feletti összeget kell 27%-kal kiegészíteni. Ezzel párhuzamosan kivezetésre kerül az adójóváírás intézménye. Emiatt 5%-os, úgynevezett elvárt béremelést határoztak meg a 300 ezer forintos havi bruttó jövedelemnél kevesebbel rendelkezők esetében.

Végtörlesztési munkáltatói támogatás, illetve kölcsön

7,5 millió forintos összegig adómentes lesz (2012.02.28-ig történő folyósítás esetén) a munkáltató által a munkavállaló végtörlesztéséhez nyújtott támogatás, illetve kölcsön.

Reprezentáció és üzleti ajándék

Ismét elismert költség, egyben adóköteles tétel lesz a reprezentáció és üzleti ajándék, 19,04% SZJA és 27% EHO terheli majd.

Külföldi kiküldetés napidíja

Ismét lesz adómentes napidíj külföldi kiküldetés esetén, napi 15 EUR összegben.

Béren kívüli juttatások

A korábban „EHO-mentes” 500.000 Ft alatti béren kívüli juttatásokat is 10%-os EHO terheli jövő évtől (19,04% SZJA mellett).
 
Egyéni egészségbiztosítási járulék

A járulék összege 6%-ról 7%-ra nő, így a munkavállaló által fizetendő társadalombiztosítási járulék összesen 17,5%-ról 18,5%-ra változik.
Jelentős változások lépnek életbe a juttatások területén, amelyről külön hírlevélben tájékoztatjuk majd Önöket!

Társas vállalkozók és egyéni vállalkozók minimális járulékalapja

A korábbi minimálbérről a minimálbér másfélszeresére növekszik.

TB járulék helyett szociális hozzájárulási adó

A korábban a munkaadók által fizetett tb-járulék helyett azonos, 27%-os összegben szociális hozzájárulási adó kerül bevezetésre. Aki az elvárt béremelést végrehajtja, a szociális hozzájárulási adóból kedvezményre jogosult.

Minimálbér és garantált bérminimum

A minimálbér összege 2012. január 1-től a jelenlegi 78 ezer forintról 92 ezer forintra nő.
Ezzel párhuzamosan változik a különböző ágazatokban és végzettséggel dolgozó személyek garantált bérminimuma.

II.    Szakképzési hozzájárulás, innovációs járulék

Megszűnik a saját dolgozók képzésére fordítható összeg

2012-től megszűnik az a kedvezmény, hogy a saját dolgozók képzésére fordított összeg egy bizonyos részével csökkentse a munkáltató az általa fizetendő szakképzési hozzájárulás összegét. Ez a szabály vonatkozik a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó cégekre is.

Innovációs járulék

Az innovációs járulék esetében is megszűnnek a költség-elszámolási lehetőségek, így a jövőben a teljes járulékot be kell fizetni az államháztartásnak.

III.    Termékdíj

Teljesen új szabályok

Jövő évtől alapvetően változnak a termékdíj-fizetéssel kapcsolatos szabályok. Megszűnnek a koordináló szervezetek, helyükre a 100%-os állami tulajdonban lévő Országos Hulladékkezelő Ügynökség lép. A mentességre vonatkozó megállapodások január 1-én hatályukat vesztik. Az újrahasználható csomagolóeszközök esetében bizonyos feltételek teljesülése esetén nem kell megfizetni majd a termékdíjat.

IV.    Általános forgalmi adó

27%-os adómérték

Január 1-től 27%-ra nő a jelenlegi 25%-os kulcs. Az áthúzódó ügyletek különös körültekintést igényelnek.

Személygépkocsi bérlet áfája

A személygépkocsi bérlet áfája ismét levonásra kerülhet, amennyiben a gépjárművet a vállalkozás bevételszerző tevékenységének érdekében használják.

V.    Számvitel, társasági adó

Naptári évtől eltérő üzleti év

A jövőben indokolt esetben bármely társaság választhat a naptári évtől eltérő üzleti évet.

Devizaátváltási árfolyam

Már a 2011-es évben is alkalmazható az a szabály, hogy a vállalkozás – számviteli politikájában történő rögzítés esetén – az áfa-szabályok szerinti árfolyamon számítsa át külföldi pénzértékre szóló követeléseit és kötelezettségeit. Ez leegyszerűsíti az eddig igen bonyolult árfolyam-dátumok kezelését.

Iratmegőrzés

Egységesen 8 éves iratmegőrzési kötelezettség vonatkozik mind a bizonylatokra, mind a beszámolóra és az azt alátámasztó okiratokra.

Veszteségelhatárolás

Jövő évtől már csak a korrigált adóalap 50%-áig lehet levonásba helyezni a korábbi évekről áthozott elhatárolt veszteséget, továbbá szigorítások lépnek életbe a tulajdonosváltozások és átalakulások esetén is annak érdekében, hogy megakadályozható legyen a veszteséget felhalmozó cégek adás-vétele.

VI.    Adózás rendje

Transzferár-nyilvántartási kötelezettség

Emelkedik a tét a transzferár-nyilvántartással kapcsolatban. A jelenlegi 2 millió forint helyett 4 millió forintos bírságot lehet kiszabni tranzakciónként és évente a vállalkozásra, ha nem készül az előírások szerinti nyilvántartás.

Kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos bejelentés

A jövőben már nem csak a kapcsolt vállalkozási státuszt, hanem annak megszűnését is be kell jelenteni az adóhatóságnak.

Bizonytalan adójogi helyzet bejelentése

Amennyiben egy ügylet adójogi megítélése az adójogszabály pontatlansága miatt kétséges, úgy azt az adózó (adótanácsadó ellenjegyzésével) bevallásában jelezheti. Ezáltal nem szabhat ki adóbírságot az adóhivatal abban az esetben, ha az ő értelmezése szerint az adott ügylettel kapcsolatban adóhiány keletkezik. A bejelentést csak jóhiszeműen lehet megtenni, rosszhiszemű gyakorlása esetén külön bírság is kiszabható.

Bírságok

Az adóhiány 200%-ának megfelelő összegű adóbírságot kell kiszabni abban az esetben, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával (bizonylat nélkül elszámolt bevétel), a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével kapcsolatban keletkezik.
Az iratmegőrzési szabályok elmulasztása esetén hiányzó bizonylatonként szabható ki a jövőben 500 ezer forintos mulasztási bírság.
 
VII.    Egyéb adónemek

Cégautóadó

A jövőben a cégautóadó havi mértéke a gépjármű teljesítményétől és környezetvédelmi osztályba sorolásától függ majd. Általában inkább növekvő teherrel kell számolni a korábbi szabályozáshoz képest.

Regisztrációs adó

Jelentősen csökken a regisztrációs adó mértéke.

Gépjármű-átruházás illetéke

Az illeték ezentúl a gépjármű életkora és teljesítménye szerint kerül kivetésre. Itt is inkább növekvő tételek kerültek megállapításra.

Iparűzési adó

Egyértelművé válik, hogy az adó alapját csökkenteni lehet az alvállalkozói teljesítések értékével – ez eddig csak közvetetten volt levezethető a törvényben.