A szeptembertől az év végéig szóló részleges amnesztiát főképpen azoknak találták ki, akik kizárólag adócsökkentési szándékkal vásároltak – jellemzően Szlovákiában és Németországban – közép- vagy felső kategóriás autót, amelynek regisztrációs adója másfél és hétmillió forint között van. Mivel ők becslések szerint tízezren is lehetnek, a rendszámcsere – ha vonzó lenne – további milliárdokkal gyarapíthatná a regisztrációs adóból 2011-re várt 32,3 milliárd forintot.

Ha érdemi adóbevételt nem is, idegességet bőven okoznak az új paragrafusok. Szűkítették ugyanis azoknak a körét, akik Magyarországon legálisan használhatnak külföldi rendszámú autót – ám hogy pontosan kik ők, az továbbra sem egyértelmű. Világosak viszont a szabályszegés súlyosbított szankciói: akár 800 ezer forintos bírság, illetve a rendszám és a forgalmi szinte mérlegelés nélküli elvétele.

A jogalkotási nonszensz ott kezdődött, hogy a regisztrációs adó felének elengedéséről szóló passzus nem került bele az erről az adónemről 2003-ban alkotott törvénybe. Az amnesztiára a július 14-én hatályba lépett gazdasági salátatörvény egyik záró rendelkezése ad felhatalmazást, amelyből még annyi derül ki, hogy az adófelezéssel csak azok élhetnek az év végéig, akiknek az ominózus autó 2011. június 15-én a tulajdonukban állt. Feltehetően így akarták elejét venni annak, hogy a szemfülesebbek az adócsökkentésre játszva vegyenek külföldi autót.Az ördögi részleteket a közúti közlekedésről szóló törvény szeptember elsejétől hatályos újításai rejtik, amelyek viszont nem tulajdonosról, hanem vezetőről vagy üzemben tartóról szólnak. A zsinórmérték az, hogy a belföldi illetőségű üzemben tartó vagy a magyar lakhellyel bíró vezető magyar felségjelzésű járművet hajtson. Nem vonatkozik ez azokra a jogi személy üzemben tartókra, amelyek székhelye külföldön van, vagy legalábbis rendszeresen ott tevékenykednek. Megtarthatják a külföldi rendszámot azok az egyébként magyar lakóhelyű autóvezetők is, akik évi több mint 183 napot külföldön töltenek, vagy ennél kevesebbet, de azt rendszeres munkavégzés céljából. Maradhat a külföldi jelzés akkor is, ha az autót 30 napnál rövidebb ideig használják Magyarországon, és ehhez az üzemben tartó írásban hozzájárult.

Kétséges, mindezzel elejét lehet-e venni annak, hogy a magyarok fiktív lakóhelyet vagy cégközpontot vásároljanak külföldön, csupán az autóvétel érdekében.

Forrás: Adózóna.hu